Vártemplom
A 15. században biztosak lehettünk abban, hogy itt erődítmény állt, mert két oklevél is említi. A templom belsejében a szószékkel szemben lévő falra 1624-ben került latin szöveg, amit a későbbi korokban bővítettek, majd 1892-ben magyar nyelvűre cseréltek. A véset mindkét esetben a templom felújítása és bővítése alkalmából készült.
Mindenképp fontos, hogy az egykori város központja a Vártemplom lehetett. Az épületet körülvevő első vonulat a halottak nyughelye, a temetőkert. A sírok köröket írnak le, minden elhunyt fejjel a templom irányában fekszik. A rangos, befolyásos emberek, egyházi tisztséget viselők a templomhoz közel kaptak sírhelyet.
A templom a jelenlegihez közeli formáját a huszita dúlás után kapta meg. Myskovszky Viktor 1875-ös vázlata szerint egy hatalmas belső terű, déli oldalajtóval és keleti szentéllyel ellátott gótikus templomot örökít meg. A dokumentumon pontosan látszik a templomot körbeölelő várfal, egy északkeleti várfallal megerősítve. A másik rajz az 1624-es visszabontás utáni állapotot rögzíti. Ennek bizonyossága szerint a templom méretei kb. a felére apadtak. Az egykori szentély és oldalhajó eltűnt, az északi fal 5 m-re beljebb került. A templomnak és környékének képe 1892-ben döntő változáson ment át, amikor 25 méter magas kőtornyot toldottak a nyugati végéhez. A torony csúcsán egy gömb és egy kakas kapott helyet. A toronyban két harang van: a nagyobb harang 650 kg súlyú, a kisebb 200 kg-ot nyom.
Gombfás temető
A telkibányai temetőben vélhetően a reformáció óta gombfákkal jelezték szeretteik sírhelyét. Ezeket a sírhelyeket beszédes fejfáknak is hívjuk, mert szavak és írásjelek nélkül is nagyon sok mindent elárulnak az elhunytról. Eredetileg hat gombfát különböztettek meg, amit később kiegészítettek még kettővel. A legszembetűnőbb a fejfa legfelső 10-15 cm-nyi része. Itt válik el, hogy ki nyugszik a sírban:
- Házasemberé: ha a teteje elölről hátrafelé van bevágva; ezt mondták a férfiak kalapjának.
- Férjes asszonyoké: a férfiakéval ellentétben hátulról előrefelé van lemetszve; ezt az asszonyok kontyának tartják.
- Legényeké: a gombfájának teteje kissé lapított, a kopjafa szélességének megfelelő gombbal végződik; ez a legények haja.
- Nagylányoké: a gombfája fordított trapéz alakú.
- Fiú csecsemőké: fejfáján négy éves korig hosszabban megnyújtott gömb van; ez a kisfiúk haja.
- Leány csecsemőké: a sírjelük tulipános végű. (Vannak vélemények, amelyek ezt a kislányok hosszú hajára utaló jelnek vélik.)
Szent Katalin ispotály és kápolna
A Szent Katalin ispotály és kápolna nem csak Telkibánya értékes történelmi emléke és látnivalója, hanem Észak-Magyarország egyik legszebb romfeltárása. A középkori okmányokban már korábban ismertek voltak az ispotály alapításának adatai. A feltárás akkor indulhatott meg, amikor 1997 tavaszán egy építkezés földmunkái során a romok és a temető maradványai előkerültek. A feltárásokat 1997 és 1998 nyarán végezte el a Herman Ottó Múzeum régésze, Pusztai Tamás.
Telkibánya, mint virágzó bányaváros, megengedhette magának, hogy egy ispotályt tartson fenn a betegek és az elaggott bányászok gondozására. Egy ilyen létesítmény létrehozása nem csak erkölcsi kötelességük volt, hanem a város rangját is kiemelte.
A telkibányai ércbányászok védőszentje – mint sok más bányavárosnak (Selmecbánya, Körmöcbánya, Nyitrabánya stb.) – Alexandriai Szent Katalin volt. A Telkibányán felépített második templomot az ő tiszteletére szentelték fel.
Az ispotály helyén eredetileg egy kőalapra épített fakápolna állt, aminek a helyére épült fel az épületegyüttes 1367 után. A falak maradványaiból megállapítható, hogy egy 18 méter hosszú és 11 méter széles templom állt itt, amihez egy nyolcszög alakú kápolna tartozott. A templom északi oldalához csatlakozott egy kétszintes épület, ahol az ispotálymester lakott, és itt, a templom nagyméretű karzatán helyezték el az ápoltakat. A huszita megszállás után a részben elpusztult épületet saját igényeik szerint építették át és egy kápolnával bővítették. Az épület mellett 127 sírt tártak fel.
Telkibányai Helytörténeti Kiállítás
A Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1970-ben jött létre. Alapítói Murvai László és Benke István. 1980-ban az épület felső szintjén a Rudabányai Múzeum kibővítve újra rendezte a kiállítást. 1982 és 1985 között az épület és a kiállítás bővítésére került sor. Az Észak-magyarországi Erdőfelügyelőség által az épület teljes tető- és teraszfelújításon, beüvegezésen esett át. Az egyik teremben a Zempléni-hegység élővilágát és erdőgazdaságát bemutató kiállítást hoztak létre. 1985-ben a kezelését átvette a Telkibányai Ipartörténeti Gyűjtemény Alapítvány Kuratóriuma, aminek a vezetője Benke István volt. 1986 és 2006 között a múzeumkerti létesítmények kiépítésére került sor:
Nemes Sándor bányászatot bemutató faszobor-csoportja, emléktáró és akna egy régi pince átalakításával, ércőrlő malomkőpark (mely 8 évszázad őrlési technológiáját mutatja be), valamint geológiai kőzetbemutató, ahol a környék kőzeteit helyezték el. A múzeum bővítése során kiépült a Múzeum presszó, technológiai makettek, ásványgyűjtemény, néprajzi gyűjtemény, valamint előadó- és foglalkoztató terem. A múzeum önfenntartó volt, csupán a dolgozók munkabérét fedezte a rudabányai múzeum. A múzeum ekkor érte el a legmagasabb, évi 16 ezres látogatói létszámot.
2006-ban a múzeum a B.-A.-Z. Megyei Múzeumi Igazgatóság hálózatába került. 2008-ban az ALFA program keretében az épület és a kiállítótermek felújítására került sor 15 millió forint költséggel.
2013-tól a mai napig a múzeum kezelését a Telkibányai Községi Önkormányzat vette át. A múzeum fennállása óta ezekben az években rendelkezik a legnagyobb működési kerettel.
Gejzírkút
Az Ósva-völgyben, a Cser-hegy lábánál egy kúp alakú, 7-8 méter magas szikla áll, közvetlenül a tövében egy langyos vizű forrással. Ez az egyik legszebb és legkülönlegesebb tanúja a környéken végbemenő utóvulkáni működésnek.
Földtanilag is különleges képződmény, hiszen a többi tűsziklával ellentétben anyaga nem perlit, hanem kemény, kovásodott riolit. Feltehetően ez a környék legfiatalabb utóvulkáni képződménye, ami gyakorlatilag még mindig aktív – erre utal a forrás langyos vize is.
Csorgókút
A Múzeummal szembeni Csokonai utca végén található, a Cser-hegy lábánál. Állandóan friss vizet szolgáltató, lágy vizű forrás.
Perlitfolyás
Telkibányán az Ósva-völgy különleges látványossága a perlitfolyás néven ismertté vált vulkanikus eredetű kőzetképződmény, ami az utóvulkáni tevékenység során jött létre. Kiváló minőségű perlitet tartalmaz, ezért bányászata a korábbi években többször felmerült, de a lakóházak és a természetvédelem miatt ez nem valósulhatott meg. Ma egy cölöpkerítés védi, részben hogy a lakosság ne használja az erózióból folyamatosan képződő perlithomokot építési célokra, részben pedig a baleset-megelőzés érdekében.
Középkori duzzasztógát
A sárga turistaútvonal mentén, az Ósva-patak völgyében található ipartörténeti emlék, amely az Ósva-patak vizét duzzasztotta fel. A felduzzasztott víz energiájával ércőrlő malmokat működtettek. Fénykorában 50 méter hosszú, átlagosan 4-7 méter magasságú és 2 méter falvastagságú építmény volt. A mára fennmaradt maradványok megmentésre várnak.
Perlit tűsziklák
Az Ósva-patakot követve a Cser-hegy vonulatában perlit tűsziklákat csodálhatunk meg, amelyek a turistaútvonalat végigkísérik. A sziklatornyok magassága 3 métertől 15-20 méterig terjed.
Cser-hegy
A Cser-hegy közvetlenül Telkibánya felett emelkedik. A hegyet a Cserenkó-patak, illetve a Vörös-patak völgye határolja. A Cser-hegy egy kb. 60 méter mélyebben fekvő nyereggel kapcsolódik a szomszédos hegyhez, így önálló hegyet képez. Négy mellékcsúcs után a hegy fő része erős emelkedővel éri el a hegy legmagasabb részét, az 505 méter magas tetőt.
A hegy fő részét a sáncvár foglalja magába. A sánc 387,4 méter magasan, a harmadik mellékcsúcsánál kezdődik, és a hegy legmagasabb kiemelkedő végén ér véget. A hegyet a sánc, illetve többnyire csak a perem elmosódott alakja teljesen körbeveszi. A sánccal körülvett terület hossza 780 méter, legnagyobb szélessége 300 méter, teljes hossza pedig 2000 méter.
Koncz-falva romjai
A Veres-vizű táró környékén több lakóház romja található. A romok közül a leglátványosabb Koncz-falva romjai. Megközelíthető a sárga körjelzésen, illetve az Aranyásók útja tanösvényen, amelyeknek közös kiindulópontja az Erdész-Bányász barátság pihenőhely.
Jegesbarlang (Királykút)
Királykút, ahogyan a helybéliek nevezik, a környék legszebb és leglátogatottabb kirándulóhelye. Hazánk egyetlen jegesbarlangja, talán leghidegebb vizű forrása és a régmúlt időkből származó szép-szomorú története teszi méltán különlegessé és kedveltté ezt a Telkibányától 5 km-re található erdei pihenőhelyet.
A legendás királyunk, Hunyadi Mátyás látogatásának és a néphagyomány szerint Szép Ilonkával folytatott szerelmi románcának emlékeit őrzi e hely, ami természeti értékekben gazdag, fokozottan védett területe a Zempléni Tájvédelmi Körzetnek. A jegesbarlang alatt néhány méterre felszínre törő víz valóban jéghideg: hőmérséklete nyáron sem emelkedik 4-5 °C fölé. A forrást és Szép Ilonka sírhelyét mai formájában Tóth Bálint gönci útbiztos építette ki 1932-ben.
